Agrometeorológia
Halványan dereng vmi.A kaktuszodat lehetne ifjítani,úgy hogy leperceled a hajtást 10 cm.-ként, és cserépbe dugványozni 5-5 cm.-ként felezve. Lehet, hogy Húsvétra újraéled, és nagyobb virágokat hoz,mint az anyatõ. 
Shieone: a fene a vastag szõrjét, nem szúr,persze csak kb.3 mm.-ig.Túlmelegíti a hajtásokat. Lehet hogy ez a kakukktojás,ha szépen fog virágozni?
Shieone: a fene a vastag szõrjét, nem szúr,persze csak kb.3 mm.-ig.Túlmelegíti a hajtásokat. Lehet hogy ez a kakukktojás,ha szépen fog virágozni?
Köszi, vigyázok is rá nagyon. Sok-sok évvel ezelõtt kaptam egy pici cserépben, azóta gondozom és szépen meghálálta.
Az a cicás kép...
Az a cicás kép...
Hello!
Nekem is van karácsonyi kaktuszom, de már évek óta alig növekszik. Sajnos én nem tudom neki biztosítani a megfelelõ körülményeket. Nyáron még el van az erkélyen árnyékban, de télen már rossz neki a száraz szoba levegõ, de azért virágozgat. Ezért is álltam át a fagytûrõ és télálló kaktuszok nevelésére, mivel a panelban igencsak korlátozottak a lehetõségek...
Amúgy gyönyörû a "teleped"
Kaszabubu: Kösz az infót, bár jobban örültem volna még ennél keményebb fagynak is, mert már mondtam tesztelem a növényt.
Szerk: Jajj nézzétek milyen képet találtam. Link
Nekem is van karácsonyi kaktuszom, de már évek óta alig növekszik. Sajnos én nem tudom neki biztosítani a megfelelõ körülményeket. Nyáron még el van az erkélyen árnyékban, de télen már rossz neki a száraz szoba levegõ, de azért virágozgat. Ezért is álltam át a fagytûrõ és télálló kaktuszok nevelésére, mivel a panelban igencsak korlátozottak a lehetõségek...
Amúgy gyönyörû a "teleped"
Kaszabubu: Kösz az infót, bár jobban örültem volna még ennél keményebb fagynak is, mert már mondtam tesztelem a növényt.
Szerk: Jajj nézzétek milyen képet találtam. Link
Szia,
Bár nem fagytûrõ kaktusz, de azért lefényképeztem az én karácsonyi kaktuszomat. Csaknem 1 méteres átmerõvel rendelkezik és már 1 hónapja virágzik.
Link
Bár nem fagytûrõ kaktusz, de azért lefényképeztem az én karácsonyi kaktuszomat. Csaknem 1 méteres átmerõvel rendelkezik és már 1 hónapja virágzik.
Link
Hello! A hét eleji min: -16-18 közt volt,kérdés a hely magassága.2 méter, vagy 2-4 emelet. Szép kis kaktusz,trilla-pozsgás virággal!
Sziasztok!
Idén a dél-amerikai chamaecereus silvestrii kaktusszal kísérletezgetek. Link Link Több szakirodalomban azt írják róla, hogy csak fagytûrõ, de szárazon állítólag elviseli még a -18C is. Szóval csak fagytûrõnek számít. Nyáron kitettem a kertünkbe egy cseréppel ebbõl a növénybõl, és rábíztam a természetre, hogy majd az gondoskodik róla...
Na ugyebár folyamatosan kapja az esõt, tûzõ napsütést és csont keménnyé volt fagyva most 4-5 napig. Nemtudom mennyi volt itt Szegeden eddig a minimum, de szerintem elég beszédes, hogy él még a növényke. Persze még egy hónap sem telt el a télbõl, de ha átvészeli a hátralévõ idõt, akkor sok helyen át kell írni télálló kaktuszra. Persze ez lehet sok embert nem érdekel, de ez nekem mérföldkõnek számítana.
Idén a dél-amerikai chamaecereus silvestrii kaktusszal kísérletezgetek. Link Link Több szakirodalomban azt írják róla, hogy csak fagytûrõ, de szárazon állítólag elviseli még a -18C is. Szóval csak fagytûrõnek számít. Nyáron kitettem a kertünkbe egy cseréppel ebbõl a növénybõl, és rábíztam a természetre, hogy majd az gondoskodik róla...
Na ugyebár folyamatosan kapja az esõt, tûzõ napsütést és csont keménnyé volt fagyva most 4-5 napig. Nemtudom mennyi volt itt Szegeden eddig a minimum, de szerintem elég beszédes, hogy él még a növényke. Persze még egy hónap sem telt el a télbõl, de ha átvészeli a hátralévõ idõt, akkor sok helyen át kell írni télálló kaktuszra. Persze ez lehet sok embert nem érdekel, de ez nekem mérföldkõnek számítana.
Olvasok én is.Köszi a leírásokat,válaszokat.Hát igen; a fagyküszöb, vagy hideg-állóság kutatása új irányokat fed fel.Amit eddig is leírtál, már majdnem totál.
Egy jónak tünõ hasonlat: ha valaki 2,3 percig bírja víz alatt, akkor ha minden lemerülés alkalmával 2,1 percig marad víz alatt, akkor hiába lesz nagyon vizes és hiába fogy ki nagyon a levegõ a tüdejébõl, túléli.
De ha csak egy alkalommal is 2,5 percig marad, akkor vége.
De ha csak egy alkalommal is 2,5 percig marad, akkor vége.
Floo, nagyszerûen leírtad a füge példájával a télállóság és a fagytûrés közti különbségeket. Ugye a fagytûrés meghatározásánál egy minimum hõmérsékleti érték mellé megadnak egy idõtartam értéket, amit még a növény éppen elvisel. Télállóságnál, viszont figyelembe vesznek számos más tényezõt is, pl: Rh, szél, napi hõingadozás, talaj átfagyottsága, stb.
Annyi különbség azért van, hogy a Trachycarpus pálma -16 fok alatt már nem szeret lenni, és bizony ez az érték a sík, mélyen fekvõ, völgyi területeken 2-3 évente megvan, van olyan tél, hogy 2-3-4 évig nincs -16 alatt egy pl. alföldi településen, de utána meg van egy -20 fok, ami már sok neki.
Persze takarással lehet védekezni ellene, de mivel a kertészetek nem tudják, hogy ezeket a növényeket akár fagy elleni takarás nélkül is lehetne ültetni a dombok megfelelõ pozíciójába vagy a belvárosok utcáira is akár, ezért ezen információ hiányában nem fog úgy elterjedni, ahogy elterjedhetne.
Pl. a neten találtunk egy cikket, amiben arról írnak, hogy egy olasz egyetemi tanár ingyen és bérmentve küld szerte Európába káki oltóvesszõket, azért, hogy a káki minél jobban terjedjen el.
Felhívtuk az illetõt, és meséli, hogy rengeteg megkeresése van Ukrajnából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából, magánszemélyek és egyetemek egyaránt, de Magyarországról még senki nem kereste meg, hogy szeretne oltóvesszõt.
Ezért nagyon örült neki.
Elküldtünk neki egy csomó itteni képet fügékrõl, babérról, pálmáról, kákiról és kivirõl, és elájulva írt vissza, hogy a képek tanúsága szerint ennek a vidéknek a klímája nagyon kedvezõ ezen növényeknek.
Csak sajna a magyar szakmák odáig sem jutottak el a kérdésben, hogy a néhány egyetem kertjében álló néhány többtíz éves káki, kivi vagy egyéb gyümölcsöt termõ fa nem csak dísznek jó, meg ha egy van belõle, akkor lehetne 2000 db is vagy 10000, és lehetne üzemi méretekben is termeszteni, hanem úgy nézegetik mint valami különleges csodát.
Ami a maga nemében csoda is, csak a csodálkozásnak nem lesz gazdasági haszna az ország számára.
A füge egyébként mediterrán növény, ez nem kérdés, de nem a nyári hõösszeg miatt elsõsorban, hanem a téli fagytûrése miatt.
Ezért mosolygok a fügérõl(és egyéb fagyérzékeny növényekrõl) szóló szakleírásokon, amikor írják, hogy a déli domboldalakon nagyon jól mûködik, mert ugye nem a déli a kulcs a leírásban, mint ahogy sokan gondolják, hanem a domboldal, ugyanis 30 centi hó felett éjjel 3-kor -14,4 foknál tökmindegy, hogy a domb déli vagy keleti vagy északi. Ugyanis a déli szó a napsütés nagyobb beesési szöge miatt van ennyire felértékelve, de ugye éjjel 3-kor ez annyira nem játszik szerepet.
Persze takarással lehet védekezni ellene, de mivel a kertészetek nem tudják, hogy ezeket a növényeket akár fagy elleni takarás nélkül is lehetne ültetni a dombok megfelelõ pozíciójába vagy a belvárosok utcáira is akár, ezért ezen információ hiányában nem fog úgy elterjedni, ahogy elterjedhetne.
Pl. a neten találtunk egy cikket, amiben arról írnak, hogy egy olasz egyetemi tanár ingyen és bérmentve küld szerte Európába káki oltóvesszõket, azért, hogy a káki minél jobban terjedjen el.
Felhívtuk az illetõt, és meséli, hogy rengeteg megkeresése van Ukrajnából, Csehországból, Romániából, Szlovákiából, magánszemélyek és egyetemek egyaránt, de Magyarországról még senki nem kereste meg, hogy szeretne oltóvesszõt.
Ezért nagyon örült neki.
Elküldtünk neki egy csomó itteni képet fügékrõl, babérról, pálmáról, kákiról és kivirõl, és elájulva írt vissza, hogy a képek tanúsága szerint ennek a vidéknek a klímája nagyon kedvezõ ezen növényeknek.
Csak sajna a magyar szakmák odáig sem jutottak el a kérdésben, hogy a néhány egyetem kertjében álló néhány többtíz éves káki, kivi vagy egyéb gyümölcsöt termõ fa nem csak dísznek jó, meg ha egy van belõle, akkor lehetne 2000 db is vagy 10000, és lehetne üzemi méretekben is termeszteni, hanem úgy nézegetik mint valami különleges csodát.
Ami a maga nemében csoda is, csak a csodálkozásnak nem lesz gazdasági haszna az ország számára.
A füge egyébként mediterrán növény, ez nem kérdés, de nem a nyári hõösszeg miatt elsõsorban, hanem a téli fagytûrése miatt.
Ezért mosolygok a fügérõl(és egyéb fagyérzékeny növényekrõl) szóló szakleírásokon, amikor írják, hogy a déli domboldalakon nagyon jól mûködik, mert ugye nem a déli a kulcs a leírásban, mint ahogy sokan gondolják, hanem a domboldal, ugyanis 30 centi hó felett éjjel 3-kor -14,4 foknál tökmindegy, hogy a domb déli vagy keleti vagy északi. Ugyanis a déli szó a napsütés nagyobb beesési szöge miatt van ennyire felértékelve, de ugye éjjel 3-kor ez annyira nem játszik szerepet.
A trachycarpusok kenderpálmák, legyezõ alakú levelei vannak. Ennyit tudok róluk. A 2. kérdésedre annyit tudok írni, hogy minden pálma virágozhat, ám minálunk pl. a Dactiliferák (datolyapálmák) nem nagyon szoktak vegetatív részeket hozni, legfeljebb üvegházakban. Legyezõpálmáról nincs tapasztalatom, de kenderpálmát, gyompálmát láttam eddig virágozni, utóbbit nálunk.
Köszönöm a hsz.eket,jó volt olvasni.A trachycarpus-ok azonosak a "legyezõ"- pálmákkal? Vannak virágai, és termése? Nagyon tetszenek!
Hello!
A trachycarpus fortunei mostanában nagyon "felkapott" lett. Jó látni, hogy egyre többen kísérletezõ jellegûek lesznek, és próbálkoznak ilyen növények átteleltetésével és nevelésével. Az a baj sok emberrel, ha lát egy kaktuszt, pálmát vagy fügét, azt egybõl egy mediterrán vagy trópusi éghajlattal párosítja, holott ez egyáltalán nem így van. Sajnos ezt nagyon sokszor tapasztalon, a közvetlen környezetemben is. Arról mi most nem tehetünk, hogy egy másik kontinensen(Észak-Amerika), hozzánk hasonló éghajlaton honosodott meg sok "mediterrán-jellegû" növény(yucca, cactus stb.) Mi csak próbáljuk itthon megismertetni, bemutatni ezeket az embereknek. Pl. itt van a yucca elata. Link Tipikus Észak-amerikai növény. El lehet menni a fûvészkertbe és megnézni, hogy télen-nyáron takarás nélkül ki vannak kiültetve. Na vajon ez mikor lesz Magyarországon úgy elterjedve, mint a yucca filamentosa? Én mindenesetre tavasszal ültetek pár példányt belõle.
Aki a mediterrán növények és a sivatagok szerelmesei, és van telke az feltétlen ültessen tavasszal.
A trachycarpus fortunei mostanában nagyon "felkapott" lett. Jó látni, hogy egyre többen kísérletezõ jellegûek lesznek, és próbálkoznak ilyen növények átteleltetésével és nevelésével. Az a baj sok emberrel, ha lát egy kaktuszt, pálmát vagy fügét, azt egybõl egy mediterrán vagy trópusi éghajlattal párosítja, holott ez egyáltalán nem így van. Sajnos ezt nagyon sokszor tapasztalon, a közvetlen környezetemben is. Arról mi most nem tehetünk, hogy egy másik kontinensen(Észak-Amerika), hozzánk hasonló éghajlaton honosodott meg sok "mediterrán-jellegû" növény(yucca, cactus stb.) Mi csak próbáljuk itthon megismertetni, bemutatni ezeket az embereknek. Pl. itt van a yucca elata. Link Tipikus Észak-amerikai növény. El lehet menni a fûvészkertbe és megnézni, hogy télen-nyáron takarás nélkül ki vannak kiültetve. Na vajon ez mikor lesz Magyarországon úgy elterjedve, mint a yucca filamentosa? Én mindenesetre tavasszal ültetek pár példányt belõle.
Aki a mediterrán növények és a sivatagok szerelmesei, és van telke az feltétlen ültessen tavasszal.
Közben a vasárnap-hétfõi éjszakánál maradva, a radiációs minimum tesztelése folyik, ugyanis a fügék alsó ágai közül levágtunk Link Link Link Link néhányat, amik a többi, észlelõvel ellátott állomás radiációs minimumaiból Link Link kalkulált értékek alapján -17-18 fokot biztosan kaptak, illetve ott egy hagyományos, árnyékolatlan radiációs minimummérõ -17-18 fokot biztosan mért volna.
Ugyanis ha másik állomáson a -14-16 fokhoz -21-24 fokos radmin érték tartozik, akkor a fügéknél, az vasárnapra virradó éjszakán mért -12,5 fokhoz a -17-18 fok biztosan mért érték lett volna.
Ami a levágott fügeágaknak minden bizonnyal végzetes lett volna.
Vázába tettük õket, és ki lesznek hajtatva, bár ezt a képet megnézve talán felesleges is hajtatni, hiszen a jövõ évi elsõ termés termõrügye zöld, nedvezik, láthatóan nem fagyott el Link , de biztos ami biztos, megvárjuk a zöld leveleket.
Ugyanis ha másik állomáson a -14-16 fokhoz -21-24 fokos radmin érték tartozik, akkor a fügéknél, az vasárnapra virradó éjszakán mért -12,5 fokhoz a -17-18 fok biztosan mért érték lett volna.
Ami a levágott fügeágaknak minden bizonnyal végzetes lett volna.
Vázába tettük õket, és ki lesznek hajtatva, bár ezt a képet megnézve talán felesleges is hajtatni, hiszen a jövõ évi elsõ termés termõrügye zöld, nedvezik, láthatóan nem fagyott el Link , de biztos ami biztos, megvárjuk a zöld leveleket.
A 2-3 napig tartó erõs fagy és a "gyökér nyaka védelem" nincs összefüggésben a füge túlélésével.
A 2-3 napig tartó erõs fagy azért nem, mert a füge halálos küszöbértéke -15 fok. Egy nagyobb fa elbír -16-17 fokot is, amennyiben elõtte tartósan át van fagyva a talaj, és a növény szinte hibernálva van, illetve ha szeles idõ volt elõtte, és a növény ki van szárítva, kevés benne a víz, akkor kicsit -15-nél alacsonyabbat is elbír.
Ha viszont egy enyhe idõszak után, meleg és nagyon nedves talaj után jön egy -14 fok, akkor akár nagyobb kárt okozhat, mint az elõbbi esetben a -17 fok, mert a növény nincs mélynyugalmi állapotban.
Az olaszok például alacsonyabb értéket állapítanak meg a füge halálos küszöbeként, mert ott gyakran +15 fok után jön rá a szinte még vagy már vegetálni akaró növényre a -13-14 fok, és kárt okoz.
Ha -13,8 fok van 2 hétig éjjel-nappal, a fügének meg sem kottyan, de ha egy éjszaka lemegy -16-ra, akkor megfagy, elfagy.
Tehát nem a 2-3 napon van a lényeg, hanem a hõmérsékleti értéken.
A füge különbözõ elfagyási fokozatai az ágvégtõl indulnak, az fagy meg legelõször, a súlyosabb fokozat a vastagabb ágak elfagyása, a legsúlyosabb pedig a törzsé, az fagy meg utoljára.
Nincs köze a gyökérnyaknak semmihez.
Ha ez nem így lenne, akkor nem lehetne olyan, hogy a füge egyes ágai fagynak csak meg, mint pl. ezeken az idei májusi képeken Sellyén Link Link Link és a Pécs melletti Kozármislenyben Link Link .
Jól látni, hogy egyes ágak megfagytak, egyesek nem, van ahol alig maradt ép ágrész, máshol meg alig van fagyott ág.
Tapasztalatok szerint könnyebben következik be fagyás, ha a gyökérzet viszonylag meleg talajban van, a föld feletti részek viszont nagy hideget kapnak, és mint feljebb is írtam, elõny, ha a talaj át van fagyva és a növény teljes mélynyugalmi állapotban van.
A másik, hogy amennyiben nincs hó a talajon, ritkán megy síkvidéken, még a völgyekben is -15 fok alá a hõmérséklet. Persze van rá példa, de nem gyakori, a -15 alatti értékhez hó kell. Akkor meg a hó védi a talajt és a gyökér nyakát.
Ezek az információk persze nem csak a fügénél használhatóak, hanem más gyümölcsfajaink fagyásainál is, persze más-más arányokban.
Az elõzõ hozzászólásomban írtam, hogy részletezem, miért fontosak ezek a mérések és milyen jelentõségük van.
Az egyik, hogy ezeknek a domboknak a megfelelõ szintjei 15-20 éve nem kaptak -15 foknál hidegebb hõmérsékletet, tehát amelyik növénynek ezen belül van a tûréshatára, az akár termeszthetõ is lenne.
Vagyis, durván hangzik, de azokon a településeken, ahol megfelelõ fekvésben laknak, vagy a szõlõhegyi pincék elõtt nyugodtan óriási pálmák állhatnának, hiszen a Trachycarpus fortunei Link Link Link a fügével megegyezõ téltûrésû.
Ez egy gellénházi példány, több mint 15 éves Link
A másik, hogy ezeknek a domboknak a klímapotenciálja ezek szerint óriási, hiszen nem csak most, hanem minden egyes derült éjszakán ehhez közeli különbséget produkál a sík és a mély fekvésû területekéhez képest, tehát sokkal magasabb az éves középhõmérséklete is.
Nem véletlen, hogy a Bussay doktor borai ámulatba ejtik a világot.
Persze a környéken lévõ meteorológiai állomások adataiból ez egyáltalán nem derül ki, sõt, talán inkább az ellenkezõje bizonyítódik.
Innen már csak 1-2 lépés továbbvinni a gondolatot...
A 2-3 napig tartó erõs fagy azért nem, mert a füge halálos küszöbértéke -15 fok. Egy nagyobb fa elbír -16-17 fokot is, amennyiben elõtte tartósan át van fagyva a talaj, és a növény szinte hibernálva van, illetve ha szeles idõ volt elõtte, és a növény ki van szárítva, kevés benne a víz, akkor kicsit -15-nél alacsonyabbat is elbír.
Ha viszont egy enyhe idõszak után, meleg és nagyon nedves talaj után jön egy -14 fok, akkor akár nagyobb kárt okozhat, mint az elõbbi esetben a -17 fok, mert a növény nincs mélynyugalmi állapotban.
Az olaszok például alacsonyabb értéket állapítanak meg a füge halálos küszöbeként, mert ott gyakran +15 fok után jön rá a szinte még vagy már vegetálni akaró növényre a -13-14 fok, és kárt okoz.
Ha -13,8 fok van 2 hétig éjjel-nappal, a fügének meg sem kottyan, de ha egy éjszaka lemegy -16-ra, akkor megfagy, elfagy.
Tehát nem a 2-3 napon van a lényeg, hanem a hõmérsékleti értéken.
A füge különbözõ elfagyási fokozatai az ágvégtõl indulnak, az fagy meg legelõször, a súlyosabb fokozat a vastagabb ágak elfagyása, a legsúlyosabb pedig a törzsé, az fagy meg utoljára.
Nincs köze a gyökérnyaknak semmihez.
Ha ez nem így lenne, akkor nem lehetne olyan, hogy a füge egyes ágai fagynak csak meg, mint pl. ezeken az idei májusi képeken Sellyén Link Link Link és a Pécs melletti Kozármislenyben Link Link .
Jól látni, hogy egyes ágak megfagytak, egyesek nem, van ahol alig maradt ép ágrész, máshol meg alig van fagyott ág.
Tapasztalatok szerint könnyebben következik be fagyás, ha a gyökérzet viszonylag meleg talajban van, a föld feletti részek viszont nagy hideget kapnak, és mint feljebb is írtam, elõny, ha a talaj át van fagyva és a növény teljes mélynyugalmi állapotban van.
A másik, hogy amennyiben nincs hó a talajon, ritkán megy síkvidéken, még a völgyekben is -15 fok alá a hõmérséklet. Persze van rá példa, de nem gyakori, a -15 alatti értékhez hó kell. Akkor meg a hó védi a talajt és a gyökér nyakát.
Ezek az információk persze nem csak a fügénél használhatóak, hanem más gyümölcsfajaink fagyásainál is, persze más-más arányokban.
Az elõzõ hozzászólásomban írtam, hogy részletezem, miért fontosak ezek a mérések és milyen jelentõségük van.
Az egyik, hogy ezeknek a domboknak a megfelelõ szintjei 15-20 éve nem kaptak -15 foknál hidegebb hõmérsékletet, tehát amelyik növénynek ezen belül van a tûréshatára, az akár termeszthetõ is lenne.
Vagyis, durván hangzik, de azokon a településeken, ahol megfelelõ fekvésben laknak, vagy a szõlõhegyi pincék elõtt nyugodtan óriási pálmák állhatnának, hiszen a Trachycarpus fortunei Link Link Link a fügével megegyezõ téltûrésû.
Ez egy gellénházi példány, több mint 15 éves Link
A másik, hogy ezeknek a domboknak a klímapotenciálja ezek szerint óriási, hiszen nem csak most, hanem minden egyes derült éjszakán ehhez közeli különbséget produkál a sík és a mély fekvésû területekéhez képest, tehát sokkal magasabb az éves középhõmérséklete is.
Nem véletlen, hogy a Bussay doktor borai ámulatba ejtik a világot.
Persze a környéken lévõ meteorológiai állomások adataiból ez egyáltalán nem derül ki, sõt, talán inkább az ellenkezõje bizonyítódik.
Innen már csak 1-2 lépés továbbvinni a gondolatot...
Na azért van szerencsétek arra fele. A füge megmarad, pláne nem volt 2-3 napnál továbbtartó erõs fagy, a talajszint alatt, 0,25-0,50 cm.re védve volt a gyökér nyaka. Írom; a gyökér nyaka, a szíve a fának, ami nem mélyen dobog mint írtam.
Csak hogy valaki írjon ebbe a fórumba is:
A mára virradó éjszaka országos viszonylatban borzalmas hideget hozott.
Többhelyütt mértek -18-22-24 fokokat a hivatalos állomások.
Egyedül a dombi pozíciók maradtak a bûvös -15 fok körüli értéken belül, de láthatóan a térképen lévõ legmagasabb hõmérsékleti érték is csupán -13 fok Link
De látva azt, hogy több dombi pozíció is elvérzett -15-16-17 fokokkal, kicsit félve mentünk fel a csörnyeföldi fügék mellé kihelyezett hitelesített, szabványosan elhelyezett hõmérõhöz, annak ellenére, hogy a lendvai szõlészeti és a becsehelyi csillagdai adatok megnyugtatóaknak látszottak.
Izgalommal bontottam ki a mûszer vevõjét, és a kijelzõn a következõ érték állt minimumként, ami minden várakozást felülmúlt Link
Hogy ez miért is fontos, és mit jelent ez a -10,1 fokos, illetve a tegnap hajnali -12,2 fokos minimum, ezeknek milyen, a játszadozásnak tûnõ méregetéseken kívüli jelentõsége van akár gazdasági szempontból is, azt este leírom.....
A mára virradó éjszaka országos viszonylatban borzalmas hideget hozott.
Többhelyütt mértek -18-22-24 fokokat a hivatalos állomások.
Egyedül a dombi pozíciók maradtak a bûvös -15 fok körüli értéken belül, de láthatóan a térképen lévõ legmagasabb hõmérsékleti érték is csupán -13 fok Link
De látva azt, hogy több dombi pozíció is elvérzett -15-16-17 fokokkal, kicsit félve mentünk fel a csörnyeföldi fügék mellé kihelyezett hitelesített, szabványosan elhelyezett hõmérõhöz, annak ellenére, hogy a lendvai szõlészeti és a becsehelyi csillagdai adatok megnyugtatóaknak látszottak.
Izgalommal bontottam ki a mûszer vevõjét, és a kijelzõn a következõ érték állt minimumként, ami minden várakozást felülmúlt Link
Hogy ez miért is fontos, és mit jelent ez a -10,1 fokos, illetve a tegnap hajnali -12,2 fokos minimum, ezeknek milyen, a játszadozásnak tûnõ méregetéseken kívüli jelentõsége van akár gazdasági szempontból is, azt este leírom.....
A ma hajnali fagyvadászat a csörnyeföldi hegyen, kicsit agrometes tartalma is van Link
Az egész lényege, hogy a füge -15 fokig bírja, és ezért tudnak a dombokon a fügék ekkorára nõni, mert az inverzió nem engedi -15 fok alá hûlni a levegõt. 20-25 évente fordul elõ egyszer olyan tél, amikor ezek a területek is -15 fok alá kerülnek.
Legalábbis eddig volt 20-25 évente, a globális felmelegedéssel lehet, ez gyakrabban fog elõfordulni.
Az egész lényege, hogy a füge -15 fokig bírja, és ezért tudnak a dombokon a fügék ekkorára nõni, mert az inverzió nem engedi -15 fok alá hûlni a levegõt. 20-25 évente fordul elõ egyszer olyan tél, amikor ezek a területek is -15 fok alá kerülnek.
Legalábbis eddig volt 20-25 évente, a globális felmelegedéssel lehet, ez gyakrabban fog elõfordulni.
Mostanában nem volt hideg, csak ma reggel, -20-21 fokok voltak a völgyekben és sík területeken, de a dombokon biztosan nem volt -15 fokos határérték Link , tehát el nem fagytak.
Ami miatt mégis bajuk lehetett, az nem a hideg, hanem a meleg.
Ugyanis a talaj nincs átfagyva, a felsõ 1-2 centi alatt puha a talaj, tehát nincsenek teljesen mélynyugalmi állapotban, így lehet, hogy már -13-14 fokon is sérülhetnek.
Ezért szoktak Olaszországban is megfagyni már alacsonyabb hõmérsékleten is a növények, mert gyakorlatilag vegetáló növényekre jön rá egy -10-12 fokos fagy decemberben, illetve egész télen enyhe idõ van, és egy -12-14 fokos fagy nagyobb kárt okoz ott, mint egy agyonfagyott talajban lévõ agyonhûlt fügék mondjuk -17 fokon.
Ami mellettük szól, hogy 15-20-22 évesek, tehát kellõen be vannak fásodva és megéltek már kemény teleket sérülésmentesen.
Most indulunk megnézni mit mért a mérõ.
Ami miatt mégis bajuk lehetett, az nem a hideg, hanem a meleg.
Ugyanis a talaj nincs átfagyva, a felsõ 1-2 centi alatt puha a talaj, tehát nincsenek teljesen mélynyugalmi állapotban, így lehet, hogy már -13-14 fokon is sérülhetnek.
Ezért szoktak Olaszországban is megfagyni már alacsonyabb hõmérsékleten is a növények, mert gyakorlatilag vegetáló növényekre jön rá egy -10-12 fokos fagy decemberben, illetve egész télen enyhe idõ van, és egy -12-14 fokos fagy nagyobb kárt okoz ott, mint egy agyonfagyott talajban lévõ agyonhûlt fügék mondjuk -17 fokon.
Ami mellettük szól, hogy 15-20-22 évesek, tehát kellõen be vannak fásodva és megéltek már kemény teleket sérülésmentesen.
Most indulunk megnézni mit mért a mérõ.
Helló Niki!
Most a teendõd az, hogy az új telepítésû gyümifákat meg kell védeni a - ahogy írtad- a nagy hidegtõl.Nem tudni még akár 2 hétre sem, hogy nem-e lesz egy tartós beálló fagy, és Január ugye a tél metszõfoga.
Javasolom, hogy kúpozd fel a törzs-gyökérnyak körül egy 20-30 cm.-es földet, tapsikold meg,hogy az erõs szelek ne hordják el.Ez megvédi az elhalástól, és a fagy nem tudja kritikus érték alá vinni a nedvkeringést.Azért a gyökerek és az oltvány-szövetek a nyaknál a legérzékenyebbek.
Más dolog is van, ha télen "tartósan maradna egy 10-30 cm. hó, akkor fennáll a veszélye a vad rágásnak is, most már fenn kell lenni a müa. védõ-rácsos törzs bugyolának, vagy hullámpapír védõnek.
A vadak szeretik lerágni a háncsot, fõleg a lenti törzset.Ha meg feljebb ér csak oda ,akkor még nem baj, tavasszal vissza-vágod.
Ha nincs fagy, olyan +5 fok, akkor érdemes még lemosóval, legócsóbban mésztejjel lemeszelni a törzset 1 méter magasan, hogy a téli napfény ne okozzon nagy hõingást (-15+5) a törzsön, így nyugalomban marad a fa.Ez is okozhat háncs szétnyílást.
Na ennyi mára.. és jó Tavasz várást!
Most a teendõd az, hogy az új telepítésû gyümifákat meg kell védeni a - ahogy írtad- a nagy hidegtõl.Nem tudni még akár 2 hétre sem, hogy nem-e lesz egy tartós beálló fagy, és Január ugye a tél metszõfoga.
Javasolom, hogy kúpozd fel a törzs-gyökérnyak körül egy 20-30 cm.-es földet, tapsikold meg,hogy az erõs szelek ne hordják el.Ez megvédi az elhalástól, és a fagy nem tudja kritikus érték alá vinni a nedvkeringést.Azért a gyökerek és az oltvány-szövetek a nyaknál a legérzékenyebbek.
Más dolog is van, ha télen "tartósan maradna egy 10-30 cm. hó, akkor fennáll a veszélye a vad rágásnak is, most már fenn kell lenni a müa. védõ-rácsos törzs bugyolának, vagy hullámpapír védõnek.
A vadak szeretik lerágni a háncsot, fõleg a lenti törzset.Ha meg feljebb ér csak oda ,akkor még nem baj, tavasszal vissza-vágod.
Ha nincs fagy, olyan +5 fok, akkor érdemes még lemosóval, legócsóbban mésztejjel lemeszelni a törzset 1 méter magasan, hogy a téli napfény ne okozzon nagy hõingást (-15+5) a törzsön, így nyugalomban marad a fa.Ez is okozhat háncs szétnyílást.
Na ennyi mára.. és jó Tavasz várást!
Addig örülj, amíg a nagy hideg hó nélkül várható.
Ha leesik 30 centi hó, akkor lesznek veszélyben a gyümölcsfáid.
Ha leesik 30 centi hó, akkor lesznek veszélyben a gyümölcsfáid.
Szerintem nem oltványok, hanem magonckajszik.
Viszont a kajszinak annyi de annyi betegsége van (rák, baktérium, gomba, gutaütés), szinte több mint az embernek, hogy tényleg csoda, hogy ezek a fák megnõttek ekkorára, és a korona szabályosságából arra is lehet következtetni, hogy soha sem monília, sem semmi más nem ártott nekik.
És igen, soha az életben nem voltak permetezve.
Mivel a környéken soha nem volt üzemi méretû kajszibarack vagy õszibarack termesztés (hogy miért nem, arra itt a válasz Link Link Link ), így a jobb fajták sem tudtak elterjedni egy-két kivételtõl eltekintve, a szõlõhegyek tele vannak óriási méretû barackfákkal, amik rezisztenciája egészen elképesztõ.
Új fajtákat lehetne találni, illetve ezeket az ellenálló fajtákat tovább lehetne szaporítani.
Viszont a kajszinak annyi de annyi betegsége van (rák, baktérium, gomba, gutaütés), szinte több mint az embernek, hogy tényleg csoda, hogy ezek a fák megnõttek ekkorára, és a korona szabályosságából arra is lehet következtetni, hogy soha sem monília, sem semmi más nem ártott nekik.
És igen, soha az életben nem voltak permetezve.
Mivel a környéken soha nem volt üzemi méretû kajszibarack vagy õszibarack termesztés (hogy miért nem, arra itt a válasz Link Link Link ), így a jobb fajták sem tudtak elterjedni egy-két kivételtõl eltekintve, a szõlõhegyek tele vannak óriási méretû barackfákkal, amik rezisztenciája egészen elképesztõ.
Új fajtákat lehetne találni, illetve ezeket az ellenálló fajtákat tovább lehetne szaporítani.
Köszönöm a válaszokat nagyon hasznosak!
Tavasszal 18 gyümölcsfát telepítettem, van e teendõm most?
Fajták: õszibarack, cseresznye, meggy, alma szilva, ribizke.
Nagy hideg várható hó nélkül nem szeretném, hogy károsodjanak!
Tavasszal 18 gyümölcsfát telepítettem, van e teendõm most?
Fajták: õszibarack, cseresznye, meggy, alma szilva, ribizke.
Nagy hideg várható hó nélkül nem szeretném, hogy károsodjanak!
A csonthéjasok rákfenéje ez a törzs-betegség.Talán nem is betegség, hanem kártevõ bújik meg a háttérben,ill. a háncs alatt.Nehéz észrevenni, a vegetatív idõszakban támadja a fákat,és ha nincs idõben,vagy megelõzõleg védekezés, akkor beássa magát a kéregbe,a háncs szövetek közé.
Kéregmolyra gondolok, és a felületi sebzésen utána beindul a fa védekezõ mechanizmusa, a mézgásodás.Ha viszont lekéssük a felületi védekezést, itt fõleg a megelõzõ, lemosó permetezésre és törzs letisztításra gondolok, akkor nehezebb kipusztítani a kórokozót. Meg ez magával hozza a bakteriális, vírusos fertõt is.
A nagyüzemiek csoda-szerei méregdrágák, vagy hozzá sem lehet jutni, mi kiskerteseknek.Meg náluk több száz-ezer fáról van szó, nem gyõznék kézi munkaerõvel.
Marad a jó régi háncs kaparó, meg a meszes, vagy rézgálicos- kénes poliszulfidos lemosó permet õsszel, és tavasszal metszés után.
Kéregmolyra gondolok, és a felületi sebzésen utána beindul a fa védekezõ mechanizmusa, a mézgásodás.Ha viszont lekéssük a felületi védekezést, itt fõleg a megelõzõ, lemosó permetezésre és törzs letisztításra gondolok, akkor nehezebb kipusztítani a kórokozót. Meg ez magával hozza a bakteriális, vírusos fertõt is.
A nagyüzemiek csoda-szerei méregdrágák, vagy hozzá sem lehet jutni, mi kiskerteseknek.Meg náluk több száz-ezer fáról van szó, nem gyõznék kézi munkaerõvel.
Marad a jó régi háncs kaparó, meg a meszes, vagy rézgálicos- kénes poliszulfidos lemosó permet õsszel, és tavasszal metszés után.
A nagy , és jó minõségû termõképességre szelektálnak, törvényszerûen háttérbe szorul az ellenálló képesség, ez egy szakemberek által kézben tartott ültetvényen nem okoz gondot, de a kiskertekben, ahol Marry néni a szomszéd 1965 - ben permetezett utoljára megoldhatatlan feladat elé állítja a hobbikertészt.( A profi ültetvények , profi kertészei olyan szerekkel kezelhetik a növényeket, ami hobbi kertész számára nem árusítható.)
Csak az nem értem, hogy a mostanában ültetett csemeték miért 5-10 évig élnek /Õszibarack, Kajszi) lehet a szakszerûételen növény védelem az oka?
De nekem gyakori megfigyelésem, hogy szétnyílik a törzse a fáimnak!
[esõ]
De nekem gyakori megfigyelésem, hogy szétnyílik a törzse a fáimnak!
[esõ]
Oltvány a fa (fák)? Az ország bizonyos helyein vannak szerencsés kajszialanyok, a helyben kitûnõen akklimatizálódott fajták, ilyen a Gönci barack alanya, a lószemû szilva. Itt láttam matuzsálem korú kajszikat. Gyanítoma képeken ezek nem oltványok, az is lehet magról keltek. Az oltvány ritkán él meg ilyen kort. A legbosszantóbb, hogy sok esetben a 10 - 15 évet sem élik meg az intenzív, de rendkívûl érzékeny oltvány csemeték. Lehet , hogy nem olyan "piacosak", értékes gyümölcsöt termõ fák ezek, de ha valaki úgy szereti a barack pálinkát, mint például én, ezen fáknak az unokájára elcserélné a sok bosszúságot okozó oltványokat.A barack nagy átka, hogy az olyan szereket kivonták az egyszerû halandók számára elérhetõ kategoriából, ami érne is valamit az egyre súlyosabb , komplikáltabb betegségekkel szemben.(pl. õszibarack, tafrina elleni szerek.)Az általad bemutatott fák talán soha nem voltak permetezve.
Az említett fajok régebben is pontosan ugyanúgy viselkedtek, mint mostanában - ezt biztos forrásból tudom. 
Egy sor õsszel csírázó, magról kelõ gyomfajunk van, ilyen a tyúkhúr is, ezek nyárra nagyrészt eltûnnek, az õszi nedvességgel pedig tömegesen megjelennek, gond nélkül át is telelnek. A tarackos, gyöktörzses évelõknél az idei aszályos évjáratban akár elõ is fordulhatott, hogy kevésbé növekedtek buján, mint például most, de ennek nagyobb részben oka a nedvesség illetve annak hiánya, mintsem a hõmérséklet. A magam részérõl még sohasem találkoztam kifagyott tarackkal, így tapasztalataink ellent mondanak egymásnak.
Az ilyen megfigyelésekbõl sajnos nemigen vonható le semmilyen következtetés, mert egyrészt túlságosan felszínesek, másrészt pedig nagyon szubjektívek. Leginkább ennek szólt a kérdésem, de persze nem az én tisztem értékelni.
Mindenesetre köszönöm a választ.
...Floo meg nem röhög
Egy sor õsszel csírázó, magról kelõ gyomfajunk van, ilyen a tyúkhúr is, ezek nyárra nagyrészt eltûnnek, az õszi nedvességgel pedig tömegesen megjelennek, gond nélkül át is telelnek. A tarackos, gyöktörzses évelõknél az idei aszályos évjáratban akár elõ is fordulhatott, hogy kevésbé növekedtek buján, mint például most, de ennek nagyobb részben oka a nedvesség illetve annak hiánya, mintsem a hõmérséklet. A magam részérõl még sohasem találkoztam kifagyott tarackkal, így tapasztalataink ellent mondanak egymásnak.
Az ilyen megfigyelésekbõl sajnos nemigen vonható le semmilyen következtetés, mert egyrészt túlságosan felszínesek, másrészt pedig nagyon szubjektívek. Leginkább ennek szólt a kérdésem, de persze nem az én tisztem értékelni.
Mindenesetre köszönöm a választ.
...Floo meg nem röhög
Sejthetõ volt a válaszod. Ezek a fajok (tyúkhúr-Stellaria media, egynyári perje-Poa annua) azok, melyek õsszel csíráznak, majd telelnek át.(vagyis T1-es gyomok) Nem fagynak ki! Az elmúlt idõszak csapadékos idõjárása pedig kedvezõ volt tömeges csírázásukhoz.
Ezek a fajok (tyúkhúr-Stellaria media, egynyári perje-Poa annua) azok, melyek õsszel csíráznak, majd telelnek át.(vagyis T1-es gyomok) Nem fagynak ki! Az elmúlt idõszak csapadékos idõjárása pedig kedvezõ volt tömeges csírázásukhoz.
Nálam mezõségi a talaj az elõkertben,megélt nyáron a muskátli és a paradicsom is.Nyáron elég meleg,napsütötte, de a szomszéd magas háza õsz-tél-tavasz idején árnyékot vet.Majd homokot szerzek a felsõ paplan takaráshoz jövõre.
Köszi a választ.
Köszi a választ.
Ez az amit nem tudok, de a "tyúkhúr,tarack,és olyan mint a tarack de bojtos gyökere van nem tudom hogy hívják" ezek a gyomnövények zöldebbek voltak mint nyáron 
Azt persze tudom, hogy ezek gyökérzetrõl évelõ fajták nem magról kelnek minden évben, de akkor sem zöldelltek.
A 90 években nagyon gyerek voltam, de rendszeresen kellett kertészkednem a szüleimmel, illetve az évtized elején sem emlékszem, hogy zöldelltek volna.
Sõt a pázsit is le volt barnulva Márciusra nem úgy mint mostanában.
Azt persze tudom, hogy ezek gyökérzetrõl évelõ fajták nem magról kelnek minden évben, de akkor sem zöldelltek.
A 90 években nagyon gyerek voltam, de rendszeresen kellett kertészkednem a szüleimmel, illetve az évtized elején sem emlékszem, hogy zöldelltek volna.
Sõt a pázsit is le volt barnulva Márciusra nem úgy mint mostanában.
Hello!
A lényeg, hogy olyan helyre ültesd a télálló kaktuszokat, ahol nagyon sok napsütést kapnak. Nálam napi akár 10 órát is éri õket nyáron. A vizet is nagyon szeretik. Ezek nem azok a tipikus sivatagiak. Felétek milyen talaj van? Homok vagy mezõségi? Nálunk mezõségi. Én egy 10-20 cm süllyedést csináltam, amit feltöltöttem homokkal, amibe simán belemehettek a télállók. Szerintem ez azért is jobb, mert a két talaj között, a találkozásánál a mezõségi jobban megõrzni a nedvességet, a homokterületeken meg gyorsan elnyelõdik a víz. Így arrafelé töbet kell õket locsolni. Én idén pl. kétszer locsoltam õket mikor már nagyon muszáj volt. Szerencsére mindig jókor jött a kiadós zivatar. Ha nem kapja meg az elegendõ csapadékot a fejlõdési-periódusban, akár még enyhe novemberben is beindulhat, ami végzetes is lehet a közeledõ tél szempontjából, de leszögezem ezek a növények nagyon szívósak. Ha kevés a csapadék jóval kissebbek is a hajtások, ha több akkor fordítva. Télen -5 fok alatt kõkeménnyé fagynak, érintésre, taposásra könnyen letörnek a hajtások. Az egyik fajta meg eleve érzékeny az érintésre, de ez egy nagyon apró törpe opuntia.(opuntia fragilis, fragilis=törékeny. Ez a fajta hazájában állatok szõrébe beleakaszkodva terjed) Ajánlom neked a magasra növõ cylindropuntia imbricata kaktuszt. Nálam már talán a 3. éve van kint és most olyan 50 cm körüli lehet.
Én mostanában tudtam meg rengeteg új fajról, hogy télálló. Kezdjük ott, hogy nekem csak opuntiáim vannak, de abból több féle...
A képeden látható hosszúkás kaktusz az a cylindropuntia subulata, ami sajnos nem télálló. A jobb oldali az az igen elterjedt echinopsis egyik fajtája.
A lényeg, hogy olyan helyre ültesd a télálló kaktuszokat, ahol nagyon sok napsütést kapnak. Nálam napi akár 10 órát is éri õket nyáron. A vizet is nagyon szeretik. Ezek nem azok a tipikus sivatagiak. Felétek milyen talaj van? Homok vagy mezõségi? Nálunk mezõségi. Én egy 10-20 cm süllyedést csináltam, amit feltöltöttem homokkal, amibe simán belemehettek a télállók. Szerintem ez azért is jobb, mert a két talaj között, a találkozásánál a mezõségi jobban megõrzni a nedvességet, a homokterületeken meg gyorsan elnyelõdik a víz. Így arrafelé töbet kell õket locsolni. Én idén pl. kétszer locsoltam õket mikor már nagyon muszáj volt. Szerencsére mindig jókor jött a kiadós zivatar. Ha nem kapja meg az elegendõ csapadékot a fejlõdési-periódusban, akár még enyhe novemberben is beindulhat, ami végzetes is lehet a közeledõ tél szempontjából, de leszögezem ezek a növények nagyon szívósak. Ha kevés a csapadék jóval kissebbek is a hajtások, ha több akkor fordítva. Télen -5 fok alatt kõkeménnyé fagynak, érintésre, taposásra könnyen letörnek a hajtások. Az egyik fajta meg eleve érzékeny az érintésre, de ez egy nagyon apró törpe opuntia.(opuntia fragilis, fragilis=törékeny. Ez a fajta hazájában állatok szõrébe beleakaszkodva terjed) Ajánlom neked a magasra növõ cylindropuntia imbricata kaktuszt. Nálam már talán a 3. éve van kint és most olyan 50 cm körüli lehet.
Én mostanában tudtam meg rengeteg új fajról, hogy télálló. Kezdjük ott, hogy nekem csak opuntiáim vannak, de abból több féle...
A képeden látható hosszúkás kaktusz az a cylindropuntia subulata, ami sajnos nem télálló. A jobb oldali az az igen elterjedt echinopsis egyik fajtája.
Szabad megkérdezni, mely fajok azok amik korábban rendre kifagytak, utóbb viszont nem?
Heló Barátom; olvasom a kaktuszos hsz-et a bióban.Nagyon jó oldalt linkeltél be, és Üdv; Mrs.Esztercicának, Petinek!
Nekem is vannak kaktuszaim, de valahogy nem virágoztak eccer sem.
Majd tavasszal akarok egy kerti renoválást, és ültetni szép példányokat.
Jelenleg ez a helyzet a kicsi elõkertben, a Hellman csapimérõ egy 40 cm.-es dombon van, az köré akarok majd olyan szép virágzó kakikat ültetni:
Link
Majd még a bejáró melletti virágoskertbe is:
Link
De azért vannak rejtett kaktuszaim, nem épp pozsgásak, de tavasszal szét ültetem õket:
Link
Majd értekezünk, párszor szoktam Szegedre lemenni, a lányomaimat látogatni.
Szép téli napokat; BuBu!
Nekem is vannak kaktuszaim, de valahogy nem virágoztak eccer sem.
Majd tavasszal akarok egy kerti renoválást, és ültetni szép példányokat.
Jelenleg ez a helyzet a kicsi elõkertben, a Hellman csapimérõ egy 40 cm.-es dombon van, az köré akarok majd olyan szép virágzó kakikat ültetni:
Link
Majd még a bejáró melletti virágoskertbe is:
Link
De azért vannak rejtett kaktuszaim, nem épp pozsgásak, de tavasszal szét ültetem õket:
Link
Majd értekezünk, párszor szoktam Szegedre lemenni, a lányomaimat látogatni.
Szép téli napokat; BuBu!
Az "alulnézet" lesz az nagyobb; víz-szintesen, a keritésig.
Csak türelem, nem egynyári növények ezek, szépek
Csak türelem, nem egynyári növények ezek, szépek
Sziasztok!
Nyári székesfehérvári-túra képei. (Remélem nem gond)
Link cylindropuntia whipplei
Link cylindropuntia whipplei
Link cylindropuntia imbricata
Link cylindropuntia imbricata
Link opunta var(?)
Link opuntia fragilis
Link opuntia fragilis
Link "gazban"
Link kertrészlet
És pár mai, szomórkás, de kissé "mediterrán-hangulatú" kép a kertembõl:
Link
Link A yucca recurvifola jövõre már törzset is fejleszt.
Link Yukka, kaktusz.
Link "alulnézet"
Kaszabubu
Nyári székesfehérvári-túra képei. (Remélem nem gond)
Link cylindropuntia whipplei
Link cylindropuntia whipplei
Link cylindropuntia imbricata
Link cylindropuntia imbricata
Link opunta var(?)
Link opuntia fragilis
Link opuntia fragilis
Link "gazban"
Link kertrészlet
És pár mai, szomórkás, de kissé "mediterrán-hangulatú" kép a kertembõl:
Link
Link A yucca recurvifola jövõre már törzset is fejleszt.
Link Yukka, kaktusz.
Link "alulnézet"
Kaszabubu
A Novák család "mini sivatagja" Szigetszentmiklóson. Eszméletlen, hogy ez itt van Magyarországon. Sok kép:
Link Echinocereus coccineus
Link A Gymnocalycium bruchii is a szabadban telelt
Link Echinocereus albispinus
Link Opuntia basilaris-ok
Link
Link
Link
Link Opuntia ursina
Link Echinocereus triglochidiatus bimbósan
Link Kertrészlet. Cylindopuntia imbricata, yucca...
Link Virágzó Opuntia
Link
Link
Link
Link
Link
Link Részlet. Gyönyörû.
Ez csak a készült képek töredéke, de szerintem ez eszméletlen szép. Novákéknak rengeteg munkájuk van benne, de megérte.
Link Echinocereus coccineus
Link A Gymnocalycium bruchii is a szabadban telelt
Link Echinocereus albispinus
Link Opuntia basilaris-ok
Link
Link
Link
Link Opuntia ursina
Link Echinocereus triglochidiatus bimbósan
Link Kertrészlet. Cylindopuntia imbricata, yucca...
Link Virágzó Opuntia
Link
Link
Link
Link
Link
Link Részlet. Gyönyörû.
Ez csak a készült képek töredéke, de szerintem ez eszméletlen szép. Novákéknak rengeteg munkájuk van benne, de megérte.
Ez szerintem gyönyörû és hihetetlen. Magyarországon simán lehetne egy ilyen "mediterrán paradicsomot" létrehozni. A titok nyitja 3 törzses télálló yukka és hazánkban áttelelõ 50 télálló kaktuszok bármelyike. Ráadásul sokan nem tudják, de nálunk pár agávé is áttelel. Egy ilyen "fûvészkertet" kellene létrehozni Magyarországon. Pl. Szegeden Szerintem elég népszerû lenne, ha híre kélne. Megkéne venne egy jópár hektáros telket és sóderral, sziklás kövekkel és kisseb dombok kialakításával egy komplett "sivatagot" lehetne létrehozni. Május, június hónapban különösen gyönyörû volna és esetleg népszerû is(?) És az volna a neve, hogy Napfény Kert.
Link
Link
Link
Szerintem elég népszerû lenne, ha híre kélne. Megkéne venne egy jópár hektáros telket és sóderral, sziklás kövekkel és kisseb dombok kialakításával egy komplett "sivatagot" lehetne létrehozni. Május, június hónapban különösen gyönyörû volna és esetleg népszerû is(?) És az volna a neve, hogy Napfény Kert.Link
Link
Link
A káki esetében is, illetve más nagyméretû gyümölcsû fán is elõfordulhat ágleszakadás, de termésritkítással ezt meg lehet elõzni.
Ha tavasszal ültetsz kivit és kákit, akkor szakszerû nevelés mellett 4 év múlva kilószám eheted mindkettõt.
A lekvár állag az utóérlelés után jön létre, majd lefotózom Neked az én érõ kákimat, azok is lekvárállagúak lesznek beérve, és akár a héjukból is ki lehet õket kiskanalazni, vagy a héjukat eltávolítva magát a lekvárállagot befalni.
Ha tavasszal ültetsz kivit és kákit, akkor szakszerû nevelés mellett 4 év múlva kilószám eheted mindkettõt.
A lekvár állag az utóérlelés után jön létre, majd lefotózom Neked az én érõ kákimat, azok is lekvárállagúak lesznek beérve, és akár a héjukból is ki lehet õket kiskanalazni, vagy a héjukat eltávolítva magát a lekvárállagot befalni.
Hello!
Ninovargát nagyon tájékozottnak tartom a témában és a pálmaligetetmagyarorszagnak oldalon is nagyon színvonalas lett a kivis cikke. Sokat jelentett nekem az ott leírtak.
Amint olvasni is a cikkben Géza bácsi hihetetlen mennyiségû kákiáról, arról egybõl az ágleszakadás, ágletörés jutott eszembe. Ilyen problémával találkoztál már? Nálunk idén a sárgabarackon csak úgy reccsentek az ágak, de még úgy is "táplálja" õket a fa... Én jövõre tervezem a kertünkbe a kivi és most már a káki ültetését is, mert rengeteg szabad helyem van és drágának tartom a hipermarketokat.(talán 4 év múlva már nekem se kell vásárolni)Errõl a kákis lekvár állagról most hallotam elõször. Én utóérelni csak az erkélyen tudnám, ott pedig kap hideget-meleget.
Ninovargát nagyon tájékozottnak tartom a témában és a pálmaligetetmagyarorszagnak oldalon is nagyon színvonalas lett a kivis cikke. Sokat jelentett nekem az ott leírtak.
Amint olvasni is a cikkben Géza bácsi hihetetlen mennyiségû kákiáról, arról egybõl az ágleszakadás, ágletörés jutott eszembe. Ilyen problémával találkoztál már? Nálunk idén a sárgabarackon csak úgy reccsentek az ágak, de még úgy is "táplálja" õket a fa... Én jövõre tervezem a kertünkbe a kivi és most már a káki ültetését is, mert rengeteg szabad helyem van és drágának tartom a hipermarketokat.(talán 4 év múlva már nekem se kell vásárolni)Errõl a kákis lekvár állagról most hallotam elõször. Én utóérelni csak az erkélyen tudnám, ott pedig kap hideget-meleget.
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 40. sorozata
MetNet | 2024-05-03 15:08
Szabályzat